Puli Space Technologies
EnglishMagyar

Puli Space Kis Lépés KlubPuli Space Kis Lépés Klub

 

Az ISS-re készül az első magánűrhajó

2010 novemberében indul első útjára az amerikai SpaceX cég Dragon teherűrhajója. A világ első magánűrhajóját a cég által fejlesztett Falcon 9 hordozórakéta fogja pályára állítani, ez lesz a szintén vadonatúj rakéta második repülése. A repülés fontos mérföldköve lesz a magánűrhajózásnak: a Falcon 9 és a Dragon némi továbbfejlesztés után személyzetet is szállíthat a Nemzetközi Űrállomásra.

Dragon connecting to the International Space station

A NASA Constellation-programjának felfüggesztése után bizonytalanná vált az Ares I hordozórakéta és az Orion űrhajó fejlesztése, így az Egyesült Államok az űrállomás fenntartásához más nemzetek segítségét (elsősorban az orosz Szojuz űrhajókat) kell, hogy igénybe vegye. Ebben a helyzetben felértékelődött a magáncégek szerepe az űrkutatásban, így készülhetett el az amerikai SpaceX vállalat által már korábban tervezett egyszerű és olcsó, többször felhasználható hordozórakéta és a vele együtt fejlesztett teherűrhajó. A teljes rendszert eleve úgy tervezték, hogy később alkalmas legyen személyszállításra is (például a rakéta repülése közben nem lép fel elviselhetetlen túlterhelés, a repülés teljes ideje alatt lehetséges a mentés, az űrhajó alkalmas a földre visszatérésre). A NASA a bizalmat megelőlegezve már megrendelt 12 teherrepülést összesen 3,1 milliárd dollárért, ennek része lesz ez a demonstrációs repülés is, melyet még két ilyen követ majd.

A Dragon űrhajó meglehetősen egyszerű és hagyományos kialakítású. A kúp alakú nyomásálló kabin többször felhasználható, az összes fontos berendezést ebben helyezték el. Elején az amerikai modulokkal kompatibilis Common Berthing Mechanism dokkolóberendezést helyezték el, amely a szó hagyományos értelmében vett dokkolásra nem alkalmas, az önálló manőverezésre csak korlátozottan képes űrhajót az űrállomás valamelyik robotkarjával elfogják, majd gyakorlatilag hozzászerelik az űrállomáshoz. Ezt a mechanizmust már sikeresen kipróbálták a japán HTV teherűrhajón is. Az űrhajó képes a teljes rakománynak nemcsak a pályára állítására, hanem a pályáról a földre visszajuttatására is. A leszállást a hagyományos módszerrel, a sűrű légkörbe lépve hővédő pajzsos, később ejtőernyős fékezéssel hajtják végre, tengerre. A többször felhasználható űrhajó egyetlen egyszer használatos részegysége a napelemtáblákat tartalmazó, egyébként üres műszaki egység, melyet a légkörbe lépés előtt leválasztanak.

A Falcon 9 hordozórakéta mindkét fokozata a tervek szerint szintén többször használatos lesz, szintén ejtőernyővel térnek vissza az óceánra, bár az eddigi indítások (öt Falcon 1 és egy Falcon 9) után egyszer sem sikerült a rakéták első fokozatait épségben lehozni. A már Föld körüli pályára állt második fokozat visszahozása még ennél is komplikáltabb feladat, lényegében a pályán keringő űrhajóéhoz hasonló bonyolultságú, emiatt ez jelenleg még csak a tervezés fázisában van.

A Falon 9 hordozórakéta júniusi, első startjának sikere után az űrhajó első repülését, többszöri halasztás után, október 23-ára tervezék. Ezt különféle apróbb, a fejlesztés közben fellépett hibák miatt novemberre halasztották. A repülés egy fontos paraméterében el fog térni a későbbiektől: a Kennedy űrközpontból induló rakéta 34,5 fokos inklinációjú pályára áll majd, azaz, ellentétben az egyenlítővel 51,8 fokos szöget bezáró pályán induló űrrepülőgépekkel és a későbbi Dragon űrhajókkal, az indítás még nem látszik majd Magyarországról.

Módosítás: (2010. Október 19. Kedd, 05:19)

 

Sikeresen elindult a második kínai holdszonda

Mire lehet használni egy tartalék űrszondát, múzeumban való mutogatáson kívül? Valódi űrszondává alakítani! A Chang'e-1 igen sikeres küldetése után Kína ismét a Holdhoz tart, az űreszköz kissé módosított ikertestvérével, hogy kikövezze az utat az első leszállóegységnek.

Tegnap Greenwich-i idő szerint 11-kor útnak indult a Chang'e-2 űrszondát hordozó Long March 3C rakéta a kínai Xichang Satellite Launch Centerből. Az űrszonda körülbelül öt nap múlva éri el a Holdat, hogy nagyfelbontású képeket készítsen annak felszínéről egy jövőbeni felszíni misszióhoz. A Chang'e-2 egyben technikai kísérlet is lesz a Chang'e-3 rover számára, hogy tapasztalatokat szerezhessenek a Holdhoz vezető úton és körülötte végzett műveletekről.

Ahogy a Kína gazdasága, úgy űrprogramja is nagy ütemben növekszik. A cél a holdraszállás, először önműködő roverekkel és mintahozó küldetésekkel, de előbb-utóbb emberekkel is. De ennek eléréséhez pontos és részletes térképekre lesz szükség. A Chang'e-1, Kína első holdszondájának célja is ez volt: fényképes és domborzatmagassági felmérés készítése. Csakhogy az űrszonda kissé háttérbe szorult a Holdat ostromló többi űreszköz hadában: a rátermettebb japán Kaguya, az indiai elsőséget hirdető Chadrayaan-1 és persze a nagy visszatérő amerikaiak a Lunar Reconnaissance Orbiter és LCROSS küldetésekkel. Nem segített a helyzeten az első fotók félresikerült bemutatója sem, melyek addig ismeretlen krátereket mutattak. A sajtó egyből csalást kiáltott, de hamarosan kiderült, hogy a kínaiak egyszerűen gyakorlatlanságból eredő hibát vétettek. Végül a Chang'e-1 sikeresen feltérképezte az egész Holdat és fél évvel tovább is üzemelt a tervezettnél.

Hamarosan azt is bejelentették, hogy Kína egy gyakorlatilag azonos űrszondával tér vissza a Holdhoz. A Chang'e-2 egy teszt vagy tartalék példányból készült el és számos rendszere, mint a képalkotó spektrométer, a röntgen/gamma spektrométer, mikrohullámú detektorok és az űridőjárást figyelő műszerek, megegyezik az első űrszondáéval. Másokat továbbfejlesztettek vagy kicseréltek. Az űrszonda például hamarabb ér majd a Holdhoz az erősebb rakétának köszönhetően. A lézeres magasságmérő és a fő kamera is jobb felbontásra lesz képes, az utóbbi teljesítménye 120 helyett 10 m/pixel felbontóképességre javul. Ez még mindig elmarad majd az LRO-tól, de már a Kaguyával azonos teljesítményt képvisel. A Chang'e-2 alacsonyabb pályán is fog keringeni, 100 km magasan. Előbb-utóbb ezt a körpályát majd ellipszissé alakítják, alig 15 km-re(!) megközelítve a Hold felszínét. Arról is hallani, hogy az űrszonda egy apró leszálló, feltehetően becsapódó egységet is magával visz, de erről nincs hivatalos információ.

A kínai holdprogram második fázisában egy távirányítású rovert szeretnének majd a felszínre juttatni, mely akár 100 m-t is megtehet majd óránként. A Shanghai Aerospace System Engineering Institute berkeiben már 2002 óta fejlesztenek egy hatkerekű járművet, mely megjelenésében némileg emlékeztet a NASA MER marsjáróira. A Chang'e-3 rover indulását jelenleg 2013-ra tervezik, ezzel kijelölve potenciális határidőt a Google Lunar X-Prize csapatoknak, miután a verseny teljesítésének feltételét naptári dátum helyett az első kormányzatilag pénzelt rover Holdra érkezéséhez tervezik kötni a szervezők. A kínai misszió legnagyobb bizonytalansági tényezője azonban a hordozórakéta: a Chang'e-3 a tervek szerint az újonnan kifejlesztett, nagy teherbírású Long March 5 rakétával indulna, de annak első tesztrepülésére legkorábban 2014-ben kerülhet csak sor.

Módosítás: (2010. Október 02. Szombat, 22:04)

 

Pulit a Holdra!

 

Egy fiatal, ambíciózus magyar csapat nem kisebb fába vágta a fejszéjét, mint hogy eleget tegyen a Google Lunar XPRIZE (GLXP) - egy 40 millió dollár összdíjazású nemzetközi verseny - kihívásának, amelynek célja eljuttatni egy önjáró szerkezetet a Holdra. A kihívás nagyon nagy, de technológiailag és műszakilag is megvalósítható. A Puli csapat 2010. júniusa óta gőzerővel dolgozik: összegyűjtötte a versenyre való nevezéshez szükséges 50 ezer dollárt, töretlenül dolgozik holdjárműveinek fejlesztésén, és oktatási programját is folyamatosan bővíti. A programban résztvevő kutatók, mérnökök és a többi szakember jelenleg mind önkéntesen végzi munkáját, sikerükhöz azonban költséges műszerekre, eszközökre, és számtalan egyéb dologra kell komoly összegeket fordítaniuk.

Jelenleg az Iteration 3 kódnevű projekten dolgozunk. Ennek keretében már egy űrképes - pontosabban Hold-képes - ún. "protoflight" rover készül el. Eddigi munkánk során lefektettük a Hold-küldetés szoftveres „idegrendszerének” alapjait, és Hunveyor programnak megfelelően földi környezetben használható „holdjáró Puli” prototípusokat alkottunk meg. Rendszereinket sikeresen teszteltük a marokkói sivatagban (2013 február) és a Mauna Kea vulkán lejtőin (2013 december)

Módosítás: (2014. Január 25. Szombat, 23:50)

 

A Hold új megvilágításban

A Csillagászok Határok Nélkül levele nemrég jutott el hozzánk, és mivel szerintünk ez egy figyelemreméltó esemény, a levél magyar fordítását megosztjuk olvasóinkkal.

 

Módosítás: (2010. Szeptember 20. Hétfő, 09:52)

 

Oroszország új civil űrkikötőt épít és külföldi partnereket keres

Oroszország 820 millió dollárnak megfelelő összeget tervez befektetni egy új űrkikötő építésébe. A Vosztocsnij kozmodróm várhatóan 2015-re lesz üzemképes, főleg civil feladatokat fog ellátni, és tervezői reménye szerint csökkentheti a Bajkonurtól való függést. Az építkezéssel egyidőben az orosz űrügynökség partnereket keres jövőbeli missziókhoz – jelentette be Vlagyimir Putyin.

Szojuz rakéta indítás előtt

Módosítás: (2010. Augusztus 08. Vasárnap, 19:22)

 
További cikkeink...
EnglishMagyar
XPRIZE_GOOGLE_RM_all grey facebookyoutubetwitterfacebook